Vége...

Nyuszi elment...

Az életem megint romokban, nem fogom tudni feldolgozni. Elege lett belőlem...
Sötét van és hideg. A szívem helyén lévő jégdarab kalapál, de okosat nem tud mondani. 
A plüssmackó és a nyuszi üres tekintettel ülnek az ágyon, ők sem akarják elhinni...
A lakásban minden rá emlékeztet, a papucsa, a fogkeféje, a tusfürdő a kád felett, a nyuszitakaró, minden. Mosolyog rám a képről, a komyhaszekrénybem az apróságok, amiket tőle kaptam. 

Belehalok...

A nő, akiért az életemet is odaadtam volna, nincs többé...

Hogyan tovább? Ki tudja....

Egy biztos, a szerelmem ugyan olyan erős, mint volt, nem halványul kicsit sem.

Isten veled Nyuszi, amíg élek szeretni foglak...