Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
mackonyuszi

Ébredés

mackonyuszi · 5 hónapja
A tegnap esti elválás borzalmas volt. Soha nem éreztem még ennyire fájdalmasnak a hiányát, mint mostanában. Üres a lakás, ha nincs velem. Csend van, és hideg. Ez egy csapásra megváltozik, ha Ő is ott van. A csicsergése, a pörgése, egész lénye megnyugvást ad, lehiggadok, és biztonsággal tölt el. Melegséggel tölti meg a teret, akár csak a szívemet.                 Este, miután hazavittem, még beszéltünk néhány szót telefonon, aztán aludni tértem. Nem aludtam jól, kavarogtak a gondolataim, mindenféle szürreális képek váltogatták egymást a fejemben. Aztán egyszer csak arra ébredtem, hogy valaki puszilgatja a vállamat. Nyuszi feljött hajnalban, és ébresztett. Az érzés leírhatatlan...    Világos lett, napsütés, pedig napszak szerint még sötét volt. Mellémbújt, betakarózott, átölelt, és pecekig csak feküdtünk. Aztán éreztem, hogy valami myomasztja. Elmesélte, hogy a közvetlen közelünkben élő emberek milyen személyiségi változásokat élnek meg. Arra a megállapításra jutottunk, hogy irigyek. Irigyek a boldogságunkra, a azakmai sikereinkre, a mosolygós arcunkra. Gonoszak. Kígyók. Képmutató érdekemberek vesznek körül bennünket. Nyuszi teljesen a szívére vette a dolgot, hogy vajon miért nem lehet úgy hozzánkállni úgy, ahogy mi állunk másokhoz... Kávéztunk, cigiztünk, és közben beszélgettünk... Picit talán sikerült megnyugtatnom, bár ezt soha nem ismerné el...???? Aztán megint eljött az idő... Elbúcsúztunk, és elindult mindkettőnknek a nap. Bearanyozta a napomat, és már alig várom, hogy délután újra találkozzunk. Magyon szeretlek Nyuszikám...  Mackó
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
mackonyuszi